Sajtos-paradicsomos sült hal

Gyors recept már megint. Minek ide gyárilag kotyvasztott por? Amikor pillanatok alatt magunk is tudunk csinálni egy rém egyszerű, de nagyszerű "mártást" a halacskához, amiben finom ízesre sül az egész.

Hozzávalók (étvágytól függően kb. 2-4 személyre):

• 2 nagy, vagy 3 kisebb szelet tőkehal filé
• 6 nagy evőkanál tejföl
• 4 teáskanál magos mustár
• olívaolaj
• só, frissen őrölt fekete bors
• 1 kávéskanál szárított bazsalikom
• 2 szem paradicsom
• 3 marék reszelt sajt
• 4 evőkanál zsemlemorzsa
• kb. fél citrom leve

A halat, ha fagyasztott volt, kiolvasztom. Meglocsolom a citrom levével, majd kb. 10 percre félreteszem (nekem egy egész éjszakát a hűtőben csücsült így). Összekeverem a tejfölt a mustárral és egy nagyon picit utánaízesítem sóval, borssal ha kell. A paradicsomok zöld részét kivágom felszeletelem. A sütőt felmelegítem 200 fokra. A halakról lecsöpögtetem a ciromlevet, kissé sózom, borsozom, majd egy olajjal kikent tűzálló tálra fektetem. Egyenletesen elosztom rajta a mustáros tejfölt, ráfektetem a paradicsomszeleteket, megszórom a zsemlemorzsával elvegyített sajttal, és a bazsalikommal, majd a sütő felső részén kb. 25-30 perc alatt megsütöm.

Túrógombóc gyors tempóban

Biztosan néhányan ismerik már ezt a receptet. De hátha van olyan, aki még nem hallott róla. Én egyébként pár éve a munkahelyemre rendelt ebédszállító cég kiszállítójától kérdeztem meg, mégis hogyan csinálják, hogy ennyire lágy és krémes. Na nem mintha pl. az Anyukám féle hagyományos főzött túrógombóc kemény lenne. De ez nekem mégis jobban bejön. Túrósabb, krémesebb... Kell ennél több? Pontos receptet persze nem kaptam, amikor megkérdeztem, de a lényeg annyi volt, hogy kell főzni egy jó sűrű tejbegrízt, abba kell keverni a túrót, majd ebből gombócokat készíteni...

Hozzávalók (kb. 20 gombóchoz):

• 500 g túró
• 3 dl tej
• kb. 6-7 evőkanál búzadara
• kb. 1 nagy teáskanál reszelt citromhéj
• ízlés szerint cukor (nálam most szőlőcukor)
• kb. 2 evőkanál vaníliáscukor
• ízlés szerint olaj és vaj keverékén megpirított zsemlemorzsa (én szeretem, ha pluszba marad még)

A tejből, kevés cukorból, vaníliáscukorból, és a búzadarából sűrű tejbegrízt főzünk. Igazából nem tudom pontosan mennyi darát tettem bele. De a lényeg, hogy olyan sűrűnek kell lennie, hogy "megálljon benne a kanál". Egy icipicit hűlni hagyom, majd mehet bele a többi hozzávaló. Végül gombócokat formálok belőle és meghempergetem a pirított zsemlemorzsában. Miután ez a gombóc se nem forró, se nem nedves külsejű, egy kicsit nehezebben ragad rá a morzsa, de azért ráragad. Ízlés szerint tejföllel, porcukorral (nálam szőlőcukor volt ez is), fahéjjal megszórva tálalom.

48 órás csokis keksz

Ja, erről el is felejtettem beszámolni. Mármint arról, hogy mi is lett a vége a tökéletes csokis keksz recept keresésnek. Ill. milyen lett az én Csokis kekszem az álldogálás, ill. pihentetés után. A fenti dolog meg nem valami vicc, vagy gúnyolódás akar lenni, csak épp az én 36 órás csokis keksz kísérletemből 48 óra lett, miután rájöttem, hogy a 36 óra lejárata valamikor éjszakára esne. Hát gondoltam én max. a Csöppségem miatt kelek fel éjszaka, de azért, hogy megsüssem a sütit, biztosan nem. Nem ártott neki ez a sok pihenés, sőőőt... Nagyon finom lett! Ugyanaz a tészta, mint amit a múltkor is készítettem (de akkor rögtön ki is sütöttem egy adagot), mégis egészen más lett a végeredmény. A legfelső képen látszik a különbség: az első az egyből kisütött, a másik pedig a pihentetett. Kivűl ropogós, belül meg egyszerre puha és omlós és olvadós... Nyami-nyami! Az igaszsághoz még hozzátartozik annyi, hogy ebbe az adagba az étcsoki mellé tejcsoki helyett, buborékos fehércsoki került (a múltkor ezt mogyorós csokival helyettesítettem), mert még mindig nem volt sima tejcsokim. Persze ez mit sem rontott az élvezeti értékén. Még annyit érdemes tudni, hogy amíg a "frissen" kikevert tésztából kanál segítségével tudunk pacákat tenni a tepsire, addig a pihentett tészta már annyira összeáll, hogy kézzel tudunk belőle golyókat formázni (én kb. 1 nagy evőkanálnyi adagból). Finoooom!!! Alig tudtam 2 darabot megmenteni a sógoromnak tesztelés céljából. Bár nem olyan lett, amit én eredetileg kerestem (írtam róla korábban, a Lidl-ben kapható csokis kekszről van szó), de visszatérő vendég lesz nálunk így pihentetett formában (is).

Olaszos pulykafasírt

Napok, sőt hetek óta visszakacsint rám az egyik újságból ez a recept. Így hát itt volt az ideje, hogy elkészítsem (némileg módosítottam az eredetin), hogy ne üldözzön már a kíváncsiság, hogy milyen lehet. Nem egy hagyományos fasírt, de finom! Érdemes kipróbálni!

Hozzávalók:

• 450 g darált pulykahús (nekem 480 volt, upppsz)
• 110 g zabpehely
• 3-4 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 6-8 dkg reszelt sárgarépa (eredetileg 5 dkg cukkini kell, nekem az most nem volt)
• 150 g paradicsompüré
• 110 ml vörösbor
• 110 ml víz
• 1-2 teáskanál oregánó
• 1-2 teáskanál bazsalikom
• só, bors
• 2 evőkanál olívaolaj + egy kevés a forma kikenéséhez
• 2 tojás (lehet, hogy 3 is kell, mert én melegen elég nehezen tudtam így szeletelni, bár lehet, hogy csak az én tojásaim voltak kicsik)

Keverjük össze egy lábasban a paradicsompürét, az olajat, a vizet, a bort, 1-2 gerezd összenyomott fokhagymát, ízesítsük sóval, borsal, és 1-1 teáskanállal a fűszerekből, majd lassú tűzön hagyjuk forrni negyed órát. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Keverjük össze alaposan a húst a répával, fűszerezzük, adjuk hozzá a tojásokat is, és a paradicsomos mártás 1/3-át, töltsük egy kiolajozott, hosszúkás formába, majd süssük 45 percig, ekkor öntsük rá a mártás másik 1/3-át és süssük még 15 percig. Szeletelés előtt mindenképp hagyjuk hűlni egy keveset, bár nekem csak hidegen szeletelve maradt egyben. A maradék szósszal tálaljuk.

Nagyon laktató. Még köret nélkül is. Legalábbis nekünk az volt...

Zöldségleves kukoricagombóccal

Megint egy gyors recept, kútfejből. Nem egy nagy dolog, de öröm így főzni, főleg ha a végeredmény is nagyon finom lesz. Én legalábbis nagyon élvezem az ilyen "alkotást".

Hozzávalók:

A leveshez:

• 1 kicsi fej apróra vágott hagyma
• 2 gerezd fokhagyma, összenyomva
• 4-5 szál közepes sárgarépa (megtisztítva, felkarikázva)
• 2 közepes szál fehérrépa (megtisztítva, felkarikázva)
• 2 nagy marék zöldbab (fagyasztott)
• 2 leveskocka (ízfokozó nélküli), só, ízlés szerint bors
• 2 evőkanál kukoricaliszt
• olaj

A gombóchoz:

• 1 tojás
• 1 evőkanál nagyon puha vaj
• 1 evőkanál kukoricadara
• 3 evőkanál kukoricaliszt
• só, bors

A gombóchoz valókat egy villával összekeverem, félreteszem. A hagymát kevés olajon egy kissé megfuttatom, megszórom kevés sóval. Rádobom a répákat, kicsit később a zöldbabot is és a fokhagymát is. Pirítom, párolom egy kicsit, majd megszórom a kukoricaliszttel, felöntöm 1,5 l meleg vízzel. Hozzáadom a leveskockákat és megfőzöm a zöldségeket, közben megkóstolom elég sós-e és ízesítem, ha nem. Amikor a zöldségek már majdnem megfőttek egy kávéskanál segítségével kisebb galuskákat-gombóckákat szaggatok a levesbe, és lefedve 5 percig főzöm, majd pár perc múlva tálalom.

Datolyás kenyér

Nagyon jó kis receptet találtam az egyik újságban (Fakanál). És miután mostanában rengeteg kenyeret sütöttem, gondoltam kipróbálok most megint valami újat. Az utóbbi időben egyébként nem is vettünk boltban kenyeret. Pláne, hogy most már a Csöppségem is eszi, és én nyugodtabban adom neki azt, amiben tudom mi van.

Hozzávalók:

• 30 dkg sima liszt (1 csapott evőkanál sikérrel)
• 15 dkg rétesliszt
• 10 dkg datolya (kimagozva, kisebb kockára vágva)
• 2 dl langyos víz
• 0,7 dl langyos tej
• 1 evőkanál barnacukor/nádcukor
• 1 kávéskanál só
• 1 tasak szárított élesztő (7 g)
• 2 evőkanál olívaolaj

Egy nagy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat, egy másikba pedig mérjük ki a nedveseket. Villával folyamatosan keverve, öntsük a liszthez a vizes-olajos tejet. Keverjük addig a villával, amíg összeáll az egész egy nagy gombóccá, és már csak nehezen lehet keverni. Ekkor vegyük igénybe a kezünket és azzal gyúrogassuk az egészet úgy 5-10 percig. Formáljuk gombóccá, kissé olajozzuk be a tetejét és rakjuk kb. 40 fokra előmelegített sütőbe (vagy jó meleg helyre) legalább 1 órára, vagy amíg a duplájára kel a tészta. Ha megkelt, tépkedjük kisebb gombócokra, formáljunk belőlük hosszúkás kenyérkéket tegyük rá egy sütőpapírral bélelt tepsire és tegyük félre újabb újabb 20 percre kelni. Majd mindegyik buci tetején keresztbe készítsünk 2-2 vágást egy éles késsel. Melegítsük a sütőt 200 fokra, tegyük be a kenyereket az előmelegített sütőbe és  kb. 20 percig süssük. A szokásos módon ellenőrizhetjük, hogy megsült-e: megkopogtatjuk az alját és ha "kongó" hangot ad, megsült (vigyázzunk ezek kicsi kenyerek, zsemlék, ne szárítsuk ki őket).

Tipp:
Langyosan, egy kis vajjal megkenve, nagyon-nagyon finom.

Az eredeti recept Gorgonzolát, krémsajtot és testesebb vörösbort ajánl hozzá. Így ugyan nem volt alkalmam megkóstolni, de nagyon jól hangzik és biztosan nagyon finom úgy is.

Mumusleves a sütőből, azaz sütőben sült zeller-kémleves

A minap olvastam Gourmandulánál, hogy úgy készítette a zöldségkrémlevest (pontosabban fehérrépa levest), hogy a zöldséget előtte megsütötte (karamellizálta) a sütőben. Ez nagyon jó ötlet, mert így rendkívül intenzív ízeket tudunk kicsalogatni a zöldségekből. A fehérrépa is általában mumuszöldség szokott lenni, csak úgy, mint a zeller (pláne, ha mindezek a húslevesben főttek). De meg kell, hogy mondjam én mindkettőt imádom (még a húslevesben is). Talán jobban is, mint a sárgarépát. És mivel volt otthon egy nem is kicsi darab zellerem, amiből amúgy is levest készültem csinálni, gondoltam kipróbálom úgy, hogy előtte a sütőben megsütöm. Nem bántam meg. Egyébként tavaly már kipróbáltam, hogy sütőben megsütöm a zellert egy kis sóval, borssal fűszerezve, olívaolajjal meglocsolva, és nagyon-nagyon finom.

Sütőben sült zellerkrémleves

Hozzávalók (kb. 2 liter leveshez):

• kb. 40-50 dkg zeller (megtisztítva, felkockázva)
• 1 közepes darab burgonya (megtisztítva, felkockázva)
• 1 db alma (megpucolva, felkockázva)
• 1,5 l zöldségalaplé
• 1-2 dl tejszín 
• olívaolaj
• só, bors

A zöldségeket és az almát egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, nagyon picit sózom, bőven borsozom, megspriccelem egy kevés olajjal, majd 190-200 fokos sütőben megsütöm. Közben az alaplevet felmelegítem (vagy ha kockából van, elkészítem). Ha megsült a zöldség egy fazékba teszem és botmixerrel pürésítem, közben folyamatosan öntöm fel a meleg alaplével. Ha sima, hozzáadom a tejszínt is és egyet forralok rajta, közben megkóstolom elég ízes-e, ha nem fűszerezem. Lehet hozzá adni egy kevés frissen reszelt szerecsendiót is. Pirított kenyérkockával/levesgyönggyel tálalom.

Csokis keksz

A sógorom pár napja említette, hogy nagyon ízlik neki a Lidl-ben kapható csokidarabkás kesz. Tényleg nagyon finom, de egyrészt szerintem kissé drága! És hát hol marad az én készítettem, finom lett érzés? Elkezdtem gondolkodni azon, hogy hogyan is alkothatnék meg egy hasonló kekszet és eszembe jutott a múltkor sütött földimogyorós keksz. Nekem nagyon tetszett a tésztája, jó kekszes volt, ezenkívül egyszerű és gyors is. Úgy gondoltam hát átalakítom ezt a receptet csokisra. Jóóó... nagy tudomány nem kellett hozzá csak felcseréltem a földimogyorót csokira és adtam még hozzá egy kevés kakaóport is. És tudom-tudom, hogy már megtalálták az évezred tökéletes csokis sütijét (bocsi, de fogalmam sincs már, hogy kinél olvastam - ez van amikor annyi mindenkinél járok), és ismerem Pierre Hermé receptjét is, de én sajátot akartam (bocsi, szerettem volna). Egyébként nem sokban különböznek egymástól a receptek, már ami a hozzávalókat illeti, legfeljebb az arányok mások. A kísérletezgetés jegyében és érdekében azért egy adag tészta a hűtőben pihen és csak 36 óra múlva kerül sütőbe. Merthogy a "tökéletes" recept szerint úgy születnek a legjobb sütik, ha min. ennyit hagyjuk pihenni a tésztát sütés előtt. A képen az a fehér a sütiben pedig mogyoró. Nem volt sima tejcsokim, csak mogyorós, de ez abszolút nem rontott a végeredményen. Finom! Volt! :)

Hozzávalók :

• 150 g nagyon puha vaj
• 85 g barnacukor és világos nádcukor (vegyesen)
• 1 tojás
• 2-3 evőkanál házi vaníliáscukor (igazi vaníliával, vagy 1 csomag Bourbon vaníliás cukor)
• csipet só (és szeretet)
• 175 g liszt (ebben benne van 1 lapos evőkanál kakaópor és 1/2 teáskanál sütőpor)
• 125-150 g tej-, és étcsoki reszelék/kocka

A sütőt 190 fokra melegítjük (én légkeverésen 170 fokon sütöttem). A vajat alaposan elkeverjük a cukrokkal, sóval és a tojással, majd hozzákeverjük a sütőporos, kakaóporos, csokis lisztet is. Pacákat adagolunk egy sütőpapírral bélelt tepsire, kicsit lelapítgatjuk a kanállal, majd 10-12 percig sütjük őket. Rácsra téve kihűtjük.

Földimogyorós keksz

By Nigella. Még a múltkoriban sütöttem, de csak most írok róla. Leginkább azért most, mert majd egy másik receptemnek ez lesz az alapja (tökéletes csokis keksz recept után történő kutatás-kísérletezgetés). Tudom-tudom már megtalálták. Minden esetre ez a recept nagyon jó! Egyszerű és nagyon finom!

Hozzávalók (úgy kb. 18-20 db nagyobb méretű keksz lesz belőle, de készíthetünk többet is):

• 150 g nagyon puha vaj
• 75 g cukor (nálam világos nád)
• 1 tojás
• 175 g liszt (ebben már benne van fél teáskanál sütőpor is)
• 1 csomag vaníliáscukor vagy 1 teáskanál kivonat/aroma
• 125 g sózott földimogyoró mozsárban épphogy összetörve (igen-igen sózott, és nem lesz rossz)

A sütőt előmelegítjük 190 fokra (nálam légkeverésen 170 fokra). A vajat alaposan keverjük el a cukorral, vaníliáscukorral, majd keverjük hozzá a tojást is. Végül adjuk hozzá a lisztet és a földimogyorót is. Kanállal adagoljunk kisebb pacákat egy sütőpapírral bélelt tepsire, pár centi távolságra egymástól. Egy üvegpohár alját kenjük be egy kevés olvasztott vajjal mártsuk bele cukorba, majd ezzel lapítsuk le a tésztahalmokat. Süssük kb. 10-12 percig (nálam, de mint mondottam már oly sokszor sütőfüggő ez a dolog). Rácsra szedve hagyjuk kihűlni. Fém dobozban sokáig eláll.

Újabb fotók 2011. október

Fotó 2009.

Kukoricás muffin

Még ez is múlt héten péntekre a barátnős összejövetelre készült, de akkor nem írtam róla. Most bepótolom. A recept ismét saját, pontosabban több receptből lett "összegyúrva". Finom lett! És nem utolsó sorban másoknak is ízlett! Még vissza fog térni hozzánk!

Hozzávalók (24 kisebb muffin lesz belőle):

• 100 g finomliszt
• 130 g kukoricaliszt
• 70 g kukoricadara
• 150 g szemes kukorica (ha fagyasztott: nem kell kiengedni, ha konzerv: alaposan le kell csöpögtetni egy szűrőben)
• 2 kisebb cső színes paprika kicsi kockákra vágva
• 2 és 1/2 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál szódabikarbóna
• 1-1 teáskanál pirospaprika és őrölt chili
• só, bors
• 200 g reszelt sajt (100 g a tésztába, 100 g a tetejére)
• 2 tojás
• kb. 250 g joghurt (előfordulhat, hogy kell még bele egy kicsi tej is)
• 100 g olvasztott vaj

A sütőt 180 fokra (légkeverésen 160) melegítjük. A száraz hozzávalókat egy nagyobb tálban elvegyítjük, hozzáadjuk a kukoricát, a reszelt sajt felét, és a paprikakockákat is. Egy másik tálban alaposan elkeverjük a tojásokat, a vajat és a joghurtot, majd a száraz anyagokhoz öntjük és összekeverjük. Nem kell sokáig keverni, csak éppen hogy elvegyüljön minden, majd formába adagoljuk, megszórjuk mindegyik tetejét a maradék sajttal és kb. 25 percig sütjük. Én szilikon formában sütöttem, így könnyű dolgom volt... Ha sima formában sütjük, előtte vajazzuk ki, de papírkapszlit semmiképp ne használjunk, mert tapasztalataim szerint abba az ilyen fajta muffin inkább beleragad. És ha kivesszük a formából, azt ne forrón tegyük, hanem várjunk legalább 5-10 percet.

Tipp: 

Bár most nem tettem, mert sütés közben jutott csak eszembe, de legközelebb ki fogom próbálni, úgy is, hogy a tésztába kolbászkockákat is teszek.

"Sztracsatella" torta

Sütés nélkül. Ezt a tortát megint csak "hasraütésszerűen" készítettem, mert pénteken összejöttünk a barátnőimmel, többek közt elmaradt szülinapot ünnepelni, és én ezzel szerettem volna kedveskedni nekik. Egyszerű, könnyed, és persze nem utolsó sorban finom is. Az ötlet onnan jött, hogy a nagy boltban láttam sztracsatellás joghurtot és eszembe jutott, hogy miért ne lehetne ilyet házilag is csinálni. Sőt akár torta formájában kivitelezni. Ezt kreáltam hát.

Hozzávalók (egy kb. 27 cm-es tortaformához):

• 200 g darált omlós keksz és babapiskóta vegyesen (kb. fele-fele arányban)
• 130 g olvasztott vaj
• 1 teáskanál reszelt narancshéj
• 1/2 teáskanál fahéj
• 1 nagy doboz joghurt
• 1 nagy doboz tejföl
• 6-8 evőkanál porcukor
• vaníláscukor/házi vaníliás porcukor
• 1,5-2 dl tej
• 3 evőkanál zselatin
• 120 g étcsokoládé forgácsokra vágva

A tejben feloldom a zselatint, folyamatos keverés közben felmelegítem (de nem kell forralni), majd félreteszem hűlni. Addig a vajat elkeverem a darált keksszel, a narancshéjjal, fahéjjal és 1 evőkanál porcukorral. Egy kapcsos tortaformát (normál 26 cm-es) alul kibélelek sütőpapírral, majd belenyomkodom a kekszmasszát. Amíg készül a "krém", hűtőbe teszem. A "krémhez" összekeverem a joghurtot, a tejfölt, a porcukrot (ízlés szerint), a vaníliáscukrot és a csokiforgácsot, amiből egy maréknyit félreteszek a tálaláshoz. Folyamatos keverés közben óvatosan belecsurgatom a tejben feloldott zselatint, alaposan átkeverem az egészet, majd beleöntöm a tortaformába és visszateszem pár órára a hűtőbe, amíg megdermed. Tálaláskor egy éles késsel óvatosan körbevágom a szélét, leszedem a tortaforma oldalát, majd megszórom a maradék csokiforgáccsal.

Bolognai zöldséges ragu

Sokan sokféle módon készítik. Még Olaszországban is minden családnál más és más. Sőt azt is mondták már páran, hogy ilyet náluk nem is készítenek. Nem vagyok az olasz ételek szakértője, de minden esetre van egy-két dolog, ami engem nagyon felbosszant ezzel az étellel kapcsolatosan. Pl. az, ha milánóinak hívják. Na de kérem? Mi köze van hozzá? Mintha ez valamiféle gyűjtőnév lenne az olaszos paradicsomos mártásokra. A másik dolog: hallottam már olyanról is, hogy valakinek a specialitása ez az étel: konzerv löncshúsból. Hát ne gyalázzuk már meg teljesen ezt a csodás ételt! Még akkor sem, ha ilyen módon, ahogy itt csináljuk nem sokan készítik olasz honban.

Egyébként semmi jónak nem vagyunk elrontói, de a mostani Valentin-napi "ünneplés" nálunk valahogy most elmaradt. Ill. az én ajándékom a Másik Felemnek ez volt. Bár nyilván akkor is főztem volna ilyet, ha nincs Valentin-nap, mert már rég volt nálunk terítéken ez az étel. :)

Hozzávalók:

• 1 nagyobb vöröshagyma felkockázva
• 4 gerezd fokhagyma összezúzva
• 125 g húsos, füstölt szalonna, apró kockára vagy csíkokra vágva
• 500 g darált hús (legjobb a marha, vagy marha-sertés vegyesen)
• 3 nagyobb marék fagyasztott zöldborsó és sárgarépa kocka (vegyesen)
• 400-500 ml-es konzerv paradicsom (nálam egy 425 ml-es üveges Mutti)
• 140 g-os sűrített paradicsom konzerv
• só, 1 teáskanál cukor
• oregánó, bazsalikom, bors
• olívaolaj
• 1 csomag spagetti tészta

A tálaláshoz: reszelt sajt (legjobb a parmezán)

A szalonnát kevés olajon elkezdem pirítani, pár perc múlva hozzáadom a hagymát, megpárolom kissé, majd hozzáadom a húst és a fokhagymát. Kissé megpirítom, majd hozzáadom a zöldségeket is, és felöntöm a kétféle paradicsommal, fűszerezem, kevés vizet adok hozzá, majd takarék lángon, időnként megkeverve, legalább 1 órán át főzöm. Mikor már majdnem készen van, a tésztát megfőzöm a csomagoláson lévő utasítás szerint, majd reszelt sajttal, esetleg tejföllel meglocsolva tálalom a tésztára szedett ragut.

Gyümölcsfagyi gyorsan

(Új fotó és recept kiegészítés: 2012. március)

Egyik nap nagyon vágytam egy kis hideg édességre, hát elkészítettem pár perc alatt ezt a finomságot. Régebben sokszor csináltam ilyet, de az időjárásra való tekintettel valahogy elfelejtődött. De kisütött a nap, és én egyből azt hittem már itt a nyár... Az a szerencsém, hogy nálunk szinte mindig van a mélyhűtőben valamilyen gyümölcs. Leginkább cseresznye és meggy, meg némi málna is. Szerintem meggyből és cseresznyéből a legfinomabb. Ha valaki emlékszik még a Yogen Früz gyümölcsfagyijára, akkor ahhoz hasonlíthatom leginkább. Sajnos én úgy vettem észre, hogy ők már kivonultak hazánkból. Kár! Pedig finom volt nagyon. Az ötlet viszont tőlük jött. Mármint, hogy fagyottan turmixoljam le a gyümölcsöt és akkor az olyan lesz egy kicsit, mint a gyümölcsfagyi. Nyilván nekik speckóbb gépük van erre, de azért így is nagyon finom lesz. Higgyetek nekem! :)

Hozzávalók 1 személyre:

• 2 nagy marék fagyasztott, magozott meggy
• 3-4 evőkanál joghurt (vagy tejföl és legjobb ha ez is kissé fagyott)
• kevés méz vagy porrá őrölt xilit, eritrit, vagy egyéb édesítőszer
• kevés házi vaníliáscukor (vagy kevés vaníliamag, vaníliakivonat)

Mindent összeturmixolunk egy botmixerrel, vagy egy kisebb késes aprítóval, de csak szép lassan, nehogy tönkrevágjuk szegényt (mármint a mixert), és már készen is vagyunk. Esetleg egy pár percre betehetjük a mélyhűtőbe, hogy még hidegebb legyen. Keverhetünk hozzá egy kevés csokiforgácsot is a végén, vagy 1 evőkanál joghurt helyett tehetünk bele egy kevés rumot is, vagy akár mindkettőt.

Tipp:

Sokféle gyümölccsel elkészíthető, pl. szederrel, málnával, áfonyával, cseresznyével, őszibarackkal, vegyes erdei bogyós gyümölccsel, sárgabarackkal stb. stb. Ízlés szerint kombinálhatjuk is a gyümölcsöket. Sőt, készíthetjük csokis alappal is, bár ez némi előkészületet igényel. Ekkor készítsünk egy édes olvasztott csokoládés (esetleg kakaóporos) tejfölös-joghurtos alapot, fagyasszuk le kissé, majd így turmixoljuk el a gyümölcsökkel. Nagyon jól passzol pl. málnához és a cseresznyéhez. De az alap lehet kávés is akár, amolyan frappés ízvilágú (meleg vízben feloldva az instant kávét és hasonlóan készítve, mint a csokis alapot), ehhez pedig az őszi- vagy a sárgabarackot tudom elképzelni.

Senem leves

Először is kezdjük azzal, hogy: Mi van? Milyen leves? Hát senem. Se nem húsleves, se nem paradicsomleves. A Másik Felem mesélte, hogy ő régebben mindig úgy ette a húslevest, hogy rakott bele egy löttyintésnyit a Mamája házi paradicsomlevéből. Megkóstoltam és szerintem nagyon finom! Így egyszerűen fel lehet dobni egy hétköznapi (akár kockából készült) levest is. Ez is inkább ötlet, mint recept, de azért leírom az enyém miből állt.

Hozzávalók:

• 2 l húsleves vagy zöldségleves
• a levesbetéthez: 2 tojás, kevés búzadara, ételízesítő, szerecsendió, bors, petrezselyem
• a tálaláshoz: 100 %-os paradicsomlé, petrezselyem

A gyengén felvert tojásokhoz annyi búzadarát öntünk, hogy ne túl híg, de ne is túl sűrű masszát kapjunk, ízesítjük a fenti fűszerekkel, majd félretesszük legalább 1 órára, de min. fél óra. Majd a forrásban lévő levesbe galuskákat szaggatunk, és megfőzzük. Vigyázzunk, mert jól megnőnek, tehát ne nagyokat csináljunk. Tálaláskor pedig 1-1 tányér forró leveshez teszünk egy kevés paradicsomlevet (sacc 3-5 evőkanál), majd megszórjuk petrezselyemmel és már kanalazhatjuk is. Egyszerű, de nagyszerű! Szerintem! És igen laktató is!

Sajtos, sült polenta

De mondhatjuk azt is, hogy sült puliszka, sült kukoricakása. Ismét egy egyszerű, de nagyszerű étel. Amit ehetünk akár előételként, levesbe "betétként", köretnek, vagy pl. pogácsa helyett, vagy csak úgy... A lényeg, hogy sokoldalú, egyszerűen elkészíthető, vendégvárónak pedig jól előkészíthető. A natúr kukoricakása pedig szerintem nagyon finom még forrón, kanállal hideg tejbe szaggatva.

Hozzávalók:

• 1 bögre kukoricadara
• 1/2 bögre kukorcialiszt
• só
• kevés olaj
• reszelt sajt

Én úgy tanultam Apukámtól, hogy 3:1 arányban (3 bögre vízhez, 1 bögre kukoricadara) kell főzni a kukoricakását. Azaz jelen esetben a 1 és fél bögréhez 4 és fél bögre vizet adtam, vagyis tettem fel főni. Amikor elkezdett forrni, hozáadtam a sót (előtte nem érdemes, mert lassabban forr fel), belekevertem a darát és a lisztet, majd folyamatos keverés mellet (na jó, néha megpihentem és futottam egy kört a Csöppségem után) megfőztem. Fogalmam sincs mennyi idő volt, talán max. 30 perc. Utána még forrón egy vékonyan kiolajozott lapos tepsire borítom, és vékonyra simítom. Ha alaposan kihűtöttük, formákat szaggatunk belőle, vagy csak simán felkockázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. Megszórjuk reszelt sajttal, megspricceljük egy kevés olajjal, majd 200-220 fokos sütőben addig sütjük, amíg a sajt szépen megpirul rajta.

Almás lepény

Ahogy én készítem, és amire Anyukám azt mondta, hogy jobb mint az övé. Az Apukám 5 pontot adott rá (remélem az 5-ből), az egyik nővérem azt mondta nagyon harmonikus az egész. Az Anyósom és Anyukája pedig szintén többször megdicsérték. Hát kell ezeknél több elismerés? Azt hiszem ez ékesen bizonyítja, hogy milyen jó ez a recept.
Hát íme, ez lenne az:

A tésztához:

• 30 dkg sima fehér liszt
• 20 dkg teljes kiőrlésű és graham liszt vegyesen
• 25 dkg vaj
• 16 dkg porcukor
• 1 db tojás + a tetejére még 1
• kb. 1 dl tej
• 1 kávéskanál só
• 1 csomag sütőpor
• fél teáskanál fahéj
• 1 teáskanál reszelt citromhéj
• pár evőkanál kekszmorzsa (lehet keverni darált dióval, de morzsa mindenképpen legyen benne, mert az szívja fel a töltelék nedvességét)

A liszteket összekeverjük a sütőporral, sóval, fahéjjal, porcukorral, elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a tojást és a tejet, és sima tésztává dolgozzuk. Fél órát állni hagyjuk, majd elfelezzük és tepsi (normál sütőtepsi) méretűre nyújtjuk mindkettőt. Az egyiket beletesszük a tepsibe, megszórjuk kekszmorzsával rárakjuk a tölteléket (lásd lentebb), majd beborítjuk a másik tésztalappal. Megkenjük felvert tojással, megszurkáljuk a tetejét és kb. 180 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütjük, ami nálam kb. 35-40 perc (ha jól emlékszem, bár nem mértem az időt, és egyébként is ez erősen sütő függő).

Az almás töltelékhez:

Na itt minden ízlés dolga, hogy miből mennyi és hogy előtte megpároljuk-e az almát vagy sem. Anyukám meg szokta és általában nekem van ebből lefagyasztva. Én viszont nem szoktam előre megpárolni, csak nyersen megy bele. Szerintem így is, úgy is jó. De ha megspórolhatjuk magunknak a párolási időt, hát miért ne tennénk? A most készült változatba került ez is, az is. A mennyisége pedig talán kb. 1,5-2 kg almának felelt meg (persze még egészben), de ez is csak szemre ment, így ezt nem tudom pontosan. Szóval:

• alma (tisztítva, negyedelve, majd szeletelve)
• őrölt fahéj
• őrölt szegfűszeg
• reszelt citrom és narancshéj
• porcukor vagy sima cukor
• esetleg kevés vaníliás cukor

Az egészet összekeverjük és már mehet is a tésztára. Ha van több almánk és ezt előre megcsináljuk, majd zacskóba téve adagonként lefagyasztjuk, legközelebb már ezzel sem kell foglalkoznunk. Feltéve, hogy időben kivettük a fagyasztóból és hagytuk kiengedni.

Petrezselymes-sajtkrémes farfalle

Kútfejből megint egy gyors recept. Nem volt ebédünk egyik nap és sietősen kellett készítenem valami meleg ételt. Ez sült, ill. főtt ki belőle. Az a jó benne, hogy amíg fő a tészta elkészül a szósz is. Na jó, az egész max. 30 perc. Mindennel együtt.

Hozzávalók:

• 500 g farfalle (masni) tészta
• kevés olívaolaj
• 1 fej hagyma apróra vágva
• 3 duci gerezd fokhagyma összenyomva
• 2 evőkanál kukoricaliszt
• kb. 3-4 dl tej és 1-2 dl víz (össz. 5 dl) mikróban kissé megmelegítve (szemre ment, nem igazán mértem)
• 2 db natúr tömlős sajtkrém
• szerecsendió (lehetőleg frissen reszelve, szerintem úgy az igazi)
• őrölt fekete bors
• ételízesítő/vegamix+só (vagy simán csak só)
• kb. 1 nagy csokor friss (vagy fagyasztott) petrezselyem apróra vágva
• A tetejére: reszelt sajt (nekünk füstölt), és még egy kevés petrezselyem

A tésztát a csomagon lévő utasítás szerint megfőzzük. Ez idő alatt a hagymát kevés olajon megpirítjuk kissé, megszórjuk ételízesítővel, majd hozzáadjuk a fokhagymát. 1-2 perc pirítás után megszórjuk a liszttel, ezzel is pirítjuk, majd felengedjük a vizes tejjel, ha elkezd forrni, belenyomjuk a két sajtkrémet, és megolvasztjuk. Ízesítjük szerecsendióval és borssal. Legvégül a petrezselymet is hozzákeverjük, de ezzel már nem főzzük. A mártást hozzákeverjük a tésztához (vagy fordítva), majd reszelt sajttal megszórva, petrezselyemmel díszítve tálaljuk.

Sós rúd

Nem ártana a mai lányok némelyikének is a kezébe adni egy ilyen könyvet, mint ahogy az én anyukám is tette ezt anno. :P Na nem mintha annyira kétbalkezes lettem volna, inkább csak borzasztóan lusta, már ami a házimunkát illeti. Bár gyanítom, hogy az első pár sor elolvasása után hanyatt-homlok rohannának és egy jót röhögnének rajta. Félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok a "mai kamaszok" ellen. Nem. Sőt szerintem némely felnőtt, amikor egy kamasszal beszél, azt felejti el leginkább, hogy ő honnan is jött, és itt kezdődik a legnagyobb probléma. Na de a lényeg: a recept. A fenti könyvből való és sokszor sütöttem már. Eddig még sohasem okozott csalódást. Nagyon finom!!! Próbálja ki mindenki! Érdemes kapásból duplázni vagy triplázni az adagot, mert ebből nem sok lesz. Pláne ha nagy a család...

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 20 dkg zsiradék (vaj és zsír fele-fele arányban)
• 1 kis pohár tejföl
• 1 csapott teáskanál só
• A tetejére: tojás, reszelt sajt

A liszthez hozzáadjuk a sót, elmorzsoljuk a zsiradékokkal, hozzáadjuk a tejfölt és gyorsan tésztát gyúrunk belőle. Egy kicsit lágy lesz, ezért érdemes sütés előtti nap elkészíteni és átlátszó fóliába csomagolva hűtőbe tenni legalább 1 éjszakára. Másnap lisztezett deszkán vékonyra nyújtjuk, megkenjük felvert tojással (eredetileg csak fehérjével, de szerintem így is jó), megszórjuk reszelt sajttal és 200-210 fokra melegített sütőben kb. 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.

Intelligens krémes

De hívhatnánk akár sült madártejnek is, mert szerintem az íze arra is hasonlít. Egyébként ez egy nagyon egyszerű, könnyed, krémes, nagyon finom sütemény, desszert, édesség. Mindenki hívja, aminek akarja. Attól olyan "okos" egyébként, hogy a híg massza, amit a tepsibe öntünk, a sütés során 3 részre válik szét: alul-felül "tésztás" lesz (felül szárazabb, alul nedvesebb), középen pedig krémes-habos. A receptet évekkel ezelőtt kértem el egy kolléganőmtől, és most az én Csöppségem szülinapjára készítettem. Többek közt.

Hozzávalók:

• 20-23 dkg (nád)cukor (eredetileg 30 dkg, de nekünk úgy rettentően édes)
• 8 db nagy tojás (kisebb tojásból 10 db is kell bele)
• 1 l tej (egy kevés lehet belőle tejszín is akár)
• 15 dkg puha vaj
• 2 csomag Bourbon vaníliás cukor vagy 2 evőkanál házi vaníliás cukor
• 9 evőkanál liszt
• csipet só
• A tepsi kikenéséhez: vaj + zsemlemorzsa

A tojásfehérjét kevés cukorral kemény habbá verem. Utána a kétféle cukrot a tojások sárgájával elkeverem, hozzáadom a vajat, majd felváltva hozzáadom a lisztet és a tejet és az egészet simára keverem. Beleforgatom a tojásfehérje habot, de nem kell nagyon alaposan elkeverni, nyugodtam úszkálhat a tetején. A folyékony "masszát" a kikent, zsemlemorzsával megszórt közepes méretű, magas peremű tepsibe öntöm, és kb. 30-35 percig légkeverésen 200 fokra előmelegített sütőben sütöm (sima sütőben 220 fok). Majd még 10 percig úgy 180 fokon, szintén légkeverésen (sima sütés kb. 200 fok). Nem kell megijedni, mert ilyenkor még egy kicsit remegős lehet a tészta, de ha jól megsütjük elvileg már ekkor is van tartása, csak nem szeletelhető még szépen. Hideg helyre téve hagyjuk alaposan kihűlni, utána szeletelhetjük. Hűtőbe is tegyük be rövid időre, mert úgy finom igazán, ha jó hideg.

 A legelső fotó, amit készítettem róla még 2009 februárjában.

Tarte au fromage, avagy Túrótorta

Hihetetlen, de ez is eljött. Az én Csöppségem 1 éves lett vasárnap. Ezt a tortát készítettem én el neki. Egy újságban találtam a receptet, de némileg módosítottam rajta. A kukoricaliszt-graham liszt-sima liszt ilyen arányú keveréke a tésztánál pl. nagyon jó ötletnek bizonyult, mert nagyon finom omlós lett, fullasztó érzés nélkül. A tölteléket sem a recept szerint csináltam, ezért egy ici-picit "száraz" lett nekem. Merthogy tettem bele egy kevés tejszínízű pudingport is. Nem is értem miért gondoltam, hogy az a rengeteg tojás majd nem tartja össze. És szerintem teljes egészében készülhet ricottával, vagy tégelyes, vagyis a krémesebb változatú túróval. A lényeg, hogy én már a módosított receptet írom ide. Bár nem a leglátványosabb torta, ami valaha a kezeim közül kikerült, de szerintem mindenképpen érdemes kipróbálni, mert finom. Hozzávalók:

A tésztához:

• 50 g graham liszt
• 50 g kukoricaliszt
• 100 g sima liszt
• 100 g hideg vaj
• 50 g porcukor
• csipetnyi só
• 1 evőkanál reszelt citrom-, és narancshéj
• 1 tojás

A töltelékhez:

• 750 g ricotta (vagy tégelyes túró, mert tapasztalatom szerint az általában krémesebb)
• 9 tojás
• 220 g cukor
• kb. 2 evőkanál reszelt citrom-, és narancshéj

A tésztához a liszteket átszitáljuk, elkeverjük a cukorral, sóval, citrushéjakkal, elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a tojást és sima tésztává gyúrjuk. Fóliába csomagolva 30 percre hűtőbe tesszük.

A sütőt előmelegítjük 160 fokra. Kivajazunk és lisztezünk egy kapcsos tortaformát. A tésztát belesimítjuk az aljába és kb. 15-20 percig elősütjük.

Addig a töltelékhez felsorolt hozzávalókat habosra keverjük egy habverő segítségével.

Ha a tésztát elősütöttük, hagyjuk egy kicsit hűlni. Ráöntjük a túrós masszát, majd sütőbe tolva 50-60 percit sütjük.

Porcukorral meghintve tálaljuk (nálam születésnapi díszítést kapott most). Nagyon finom hozzá egy kevés nem túl keményre felvert vaníliás tejszín és málna (ha fagyasztott még nagyon kiengedni sem kell, mert akkor úgyis csak sok levet ereszt)